Menzareform

Elkezdődött az iskola, a diákok visszatértek az osztálytermekbe, és természetesen a menzára is. Éppen egy éve, hogy a kormány jelentős reformokat vezetett be a közétkeztetésben. Új ételek és új alapanyagok kerültek be a menzák kínálatába, több egészségtelen fogás pedig eltűnt. Kevesebb sót és cukrot használnak az ételeknél, több a zöldséget, gyümölcsöt tartalmazó fogás, valamint több a teljes kiőrlésű gabonából készült kenyér és tésztaféle is. A szénsavas, cukros üdítők helyett víz jár, a változásokat még hosszan sorolhatnánk. 

Novák Katalin, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkár elmondása szerint idén rugalmasabban kezelik majd a reform legvitatottabb pontjának számító sókérdést, ugyanakkor tovább küzdenek a mesterséges édesítőszerek és a tejnek nevezett különféle készítmények ellen.

Tesztelték, hogy mennyire váltak be a reformok. Milyenek az elmúlt egy év tapasztalatai? 

Akadt intézmény, ahol kifejezetten pozitívan, máshol jóval kritikusabban fogadták őket. A közétkeztetés keretein belül egymillió gyermek kap enni naponta, ez óriási szám. Van, ahol egy nagy cég főz a település óvodáira és iskoláira, máshol magában az intézményben, az iskolában főznek, így nagyon vegyesek a tapasztalatok. Egy biztos, ott, ahol fektettek energiát abba, hogy jobb minőségű, megfelelő mennyiségű étel kerüljön az asztalokra, pozitív visszajelzések születtek. Ahol azonban csak be akarták tartani a rendeletet, onnan kritikusabb észrevételeket kaptunk.

Ön szerint ez minek tudható be?

A nagy konyhák esetében sokkal személytelenebb a rendszer, hiszen az ételek készítői nem találkoznak a gyerekekkel. Nem tudják annyira figyelembe venni a gyerekek ízlését, a napi reakciókat. 

Békés megyében végeztek egy menzafelmérést, ami szerint a legtöbb gyerek szívesen kipróbálna olyan ételeket, amelyeket eddig még nem kóstolt. A gyakorlatban is nyitottak erre a gyerekek?

Ez nagyon érdekes kérdés. Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy ha a gyerekek meghallják például a brokkoli, a bulgur vagy más idegen alapanyag nevét, akkor fenntartással közelítenek az ételhez. Azonban ha jó érzékkel a kóstolást, és nem az étel teljes elfogyasztását javasoljuk nekik, akkor sokkal rugalmasabbnak bizonyulnak, mint a felnőttek. Jó példa erre, hogy azok a gyerekek, akik egy másik országba költöznek, nagyon gyorsan megszeretnek új konyhákat. Sokkal gyorsabban és könnyebben, mint a szüleik. 

A konyhai dolgozóknak, a pedagógusoknak van elég információjuk, illetve idejük ahhoz, hogy foglalkozzanak a gyerekekkel ebédnél, és próbálják rávenni őket, hogy legalább kóstolják meg az addig sosem látott ételeket?

Az élelmezésvezetők és a pedagógusok is kaptak tájékoztató anyagot, továbbképzést, hogy ők maguk is jól informáltak legyenek. A pedagógusok nagy része együtt eszik a gyerekekkel. Már a tény, hogy mindketten ugyanazt eszik, ösztönző lehet, főleg ha a pedagógus elmagyarázza, miért jobb, miért egészségesebb az étel, például a magos zsemle a fehér kiflinél. Ez nagy felelősséggel jár a pedagógusok és a konyhai dolgozók részéről is. Nem kerül több fáradtságba, de rengeteget számít. Ezzel kapcsolatban szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen a pedagógusok pozitívnak értékelik a változásokat. 

A legtöbb kritikát azért kapják, mert drasztikusan alacsony a megengedett sómennyiség. Ezen a területen várható változás?

Mindig igyekszem hangsúlyozni, hogy sehol nem írtunk elő teljes sómentességet. Mindössze határértékeket szabtunk meg. Sajnos volt, ahol a könnyebb utat választották, inkább teljesen elhagyták a sót, mert így az ellenőrzésnél biztosan nem lépik túl az előírt értéket. Teljesen sótlanul azonban valóban íztelenné válnak az ételek. Azt azért ne felejtsük el, hogy a magyar sófogyasztás világviszonylatban is rettenetesen soknak számít. Ezen változtatni, a megszokáson alakítani a kicsi gyerekeknél lehet leginkább. Bizonyos korosztályoknál kisebb mértékű változást, a fiatalabbaknál drasztikusabbat határoztunk meg. Abban most is hiszünk, hogy a gyerekeinknek azzal teszünk jót, ha a magyar ízléshez képest minimalizáljuk a sóbevitelt. A sókérdést mindenképpen mérlegelni fogjuk azonban a rendelet átvizsgálásánál, és valamivel rugalmasabbak leszünk.

Ez azt jelenti, hogy az idén is várhatóak újabb változások?

A tapasztalatok összegyűjtését és összegzését követően lesznek apróbb módosítások, amelyeket az ősz folyamán meg fogunk tenni. Ahogy már mondtam, az egyik a só mennyiségének szabályozása lesz. A másik nagyon fontos elem, hogy a mesterséges édesítők kapcsán még az eddiginél is határozottabb szigorral fogunk fellépni. Hiszen nem elég, hogy a cukros üdítők eltűntek az iskolák-ból, nem vehetik át a helyüket a különféle mesterséges adalékanyagokkal édesített üdítők sem. A tejek, tejtermékek esetében a friss tej irányába mozdulunk el, vagyis nem a tej zsírtartalmát akarjuk csökkenteni, hanem az lesz a cél, hogy a mindenféle, tejnek nevezett készítmények helyett friss tejet és tejterméket kapjanak a gyerekek.

A felmérések alapján az iskolákban még mindig a tésztaételek a legnépszerűbbek, míg a gyerekek pedig a káposztát és a halat szeretik a legkevésbé. Van arra külön ember, hogy kitaláljon olyan halas vagy éppen káposztás ételeket, amelyek vonzóbbak, mint, mondjuk, a kelkáposzta-főzelék?

Erre is kitaláltunk egy külön programot, egy profi csapat olyan konkrét menüsorokat dolgozott ki, amelyek megvalósíthatók a közétkeztetésben. Illetve segítettek abban is, hogy a népszerű ételek elkészítési módján javítsunk. Sok esetben ugyanis már azzal is nyerünk, ha az elkészítési mód változik, ha például nem olajban sül minden, vagy ha nincs az összes húson panír. 

Önnek is három iskoláskorú gyermeke van. Milyenek az önök személyes tapasztalatai az iskolákban kapott ételekről? 

A gyerekeim mindhárman menzások. Az ő iskolájukban jó tapasztalatok voltak, persze akadt, ami nem ízlett nekik, de összességében nem nagyon panaszkodnak. Egyikük sem válogatós, de az is hozzátartozik, hogy mi nem szoktunk pluszban ennivalót csomagolni nekik. Az a gyerek, aki 3 szalámis szendviccsel, 2 szelet csokival és 4 almával érkezik az iskolába, az könnyebben mond nemet az ottani ételre. Néha sajnos a szülők döntenek túlságosan gyorsan és rosszul. Volt több iskola, ahol megszerveztük, hogy a szülők is megkóstolhassák az új menüt. Ez a kezdeményezés nagyon népszerűnek bizonyult. Sokan rájöttek, hogy attól, hogy valami más, mint, mondjuk, a megszokott grízes tészta vagy tarhonyás hús, még lehet nagyon finom. Ilyen családi kóstolókat szervezni egyébként az iskoláknak, illetve a közétkeztetést biztosító önkormányzatoknak most is van lehetőségük. Rajtuk nagyon sok múlik.

Hozzászólások
HÍRLEVÉL
stahldirekt.hu
Profi és egyedi

Hagyományos és különleges eszközök, tálalók, kiegészítők.

Tovább a webáruházba
Büntetlen finomságok
Szavazás
Hány adag ételt főzöl általában egyszerre?
4 emberre
6 emberre
még többre
csak magamra
kettőnkre
Szavazok
Partnereink