Az én konyhám

Hogyan vezeted a háztartásod?
Van a fejemben egy „képzeletbeli Excel táblázat”. Ebben tartom számon a saját, mindig változó munkabeosztásomat és a családtagok különböző programjait. A háztartásra az itt-ott felszabaduló lyukakban marad időm.

Mi áll mindig a hűtődben vagy a kamrapolcon?
Jó minőségű olívaolaj, paradicsomkonzerv, olasz tészta, parmezán és vaj. A férjem pedig mindenféle angolos, kész szószok, és a szerintem nem túl ízletes Paul Newman salátaöntetek rajongója. Úgyhogy neki is van egy külön „polca” a hűtőben.

Milyen gyakran vagy a konyhában?
Nálunk a konyha a lakás lelke. Minden nap készítek valamit, még ha az csak apróság, vagy egy egyszerű leves. Tegnap például tonhalsalátát csináltam, kapribogyóval, főtt tojással és olajbogyóval.

Angol vagy magyar ételeket esztek gyakrabban?
A két kultúra talán az életünk semmilyen más területén nem csap össze olyan gyakorisággal, mint a konyhában. Például én a részemről szeretem megadni a módját az ebédnek, a férjem viszont beéri egy szendviccsel vagy egy salátával. Ugyanakkor hideg vacsoráról nála szó sem lehet, csak főtt ételről.

Mi az, amivel kölcsönösen kiboríthatjátok egymást?
Ő idegenkedik a mi zúzapörköltünktől. Én meg az ő „chip buttie”-jától, vagyis attól, hogy a „fish and chips” nevű rántott hal-sült krumplival duóhoz zöldborsópürével megkent kenyeret eszik, és a kenyérre néhány plusz szem sült krumplit is rászór.

Miben egyezik az ízlésetek?
Magyar ételek közül a csirkepörkölt, a babgulyás és a harcsapaprikás a közös kedvenc. Az indiai ételeket is mindketten szeretjük: főleg a tandúrban, azaz a kemencében készített, faszénen sütött csirkét, amelyre mentás joghurtszószt öntenek.

Miben vagy verhetetlen?
A bazsalikomos, mascarponés paradicsomlevesemre büszke vagyok, az egész család szívesen eszi. Pontosabban majdnem az egész család, kivéve a lányomat, mert ő csak az ovis, cukros paradicsomlevest hajlandó elfogadni. A sajátomat viszont fokhagymásan készítem, hidegen és forrón is remek. Főleg, ha krémsajtos pirítóst is mártogatunk bele.

Hmm, jól hangzik. És van olyan, ami nem megy?
A süteményekkel sehogy se boldogulok. Például a mai napig nem tudok piskótát sütni, pedig már rengetegen elmagyarázták a csínját-bínját.

Milyen a tökéletes hétvégi ebéd?
Csúnya lenne, ha azt válaszolnám, hogy amelyiket nem nekem kell megfőznöm?

Nem, inkább őszinte. De azért érdekelne, mit szoktál hétvégére főzni.
Kora tavasszal, hidegebb időben szeretjük a klasszikus angol „roast dinnert”: ez marha- vagy csirkesültből áll, hozzá tepsiben sült burgonya és vajon párolt, friss zöldség a köret, valamint jár mellé egy hagymás szósz is. Ha pedig beköszönt a jó idő, kint sütünk, faszénen.

Ki az úr a grillrácsnál: te vagy a férjed?
Mindketten örömmel grillezünk. Olyannyira, hogy amikor az első közös otthonunknak Brüsszelben volt egy kis terasza, rögtön vettünk egy pici grillsütőt. És bár Brüsszelben rengeteget esik az eső, minket ez nem zavart: ha esett, akkor egy óriási esernyő alatt sütögettünk.

Valami finom és gyors étel munka utánra?
A barátnőm genovai padlizsánját akár hetente többször is meg tudnám enni. Úgy készül, hogy a sós-borsos, 1 cm vékony padlizsánszeleteket olívaolajon megpirítjuk, tepsibe pakoljuk, bazsalikomos paradicsomszósszal meglocsoljuk, a tetejére mozarellaszeleteket teszünk, és parmezánnal megszórjuk. Ha munka előtt összekészítem, a férjem készre süti este, mire hazaérek a televízióból.

A tejfölös mozzarelládról ódákat zengenek a barátnőid.
Nem saját találmány, Jamie egyik szakácskönyvéből lestem el. A kerámiatálba olívaolajat öntök, ebbe sós-borsos mozzarellaszeleteket fektetek, megspriccelem citromlével, bőségesen beborítom tejföllel. Ezután a tetejét citromhéjjal, korianderlevéllel, chilivel ízesítem. Napokig eláll a hűtőben, ráadásul a magyar tejföltől sokkal finomabb, mint amiről Jamie valaha álmodhat.

Szoktál nassolni?

Néha igen. Viszont szerencsém van: inkább sós-, mint édesszájú vagyok. Az egyik legkedvesebb bűnözésem, ha egy sós kekszre ráteszek egy falat érett Stilton sajtot, és hamm, bekapom. Mindig elhatározom, hogy megállok háromnál, de képtelen vagyok rá.

Lolával a konyhában?
Hú, ez nehéz ügy. Egyrészt szeretem, ha a lányom velem főz, másrészt bosszantó, hogy utána fél órát takaríthatok. Legutóbb például a konyha olyan szögleteibe is képes volt nyers tésztát kenni, amelyekről nem tudtam, hogy egyáltalán léteznek.

Ha lehetne, kit hívnál meg magadhoz vacsorára?   
Michelle Obamát, a First Ladyt. Aztán Oprah Winfrey-t, az amerikai televíziózás nagyasszonyát. Harmadik vendégnek J.K. Rowlingot, a Harry Potter könyvek szerzőjét. Azt hiszem, lenne témánk bőven a vacsoraasztalnál…